Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Legfrissebb hírek

Vitézavatás 2019

2019.09-07-én a Jogfolytonos Vitézi Rend vitézavatáson vettem részt, mint díszőr.(Balog Tamás)

fb_img_1568020876308.jpg

Magyar Hősök Napja Várpalotán 2019

61040808_2302150566532915_6956193255247577088_o.jpg

 

 

A székesfehérvári Hosszú temetőben pénteken kísértük utolsó útjára vitéz nemes békei Koós Ottó alezredest

katonai tiszteletadással rendezett búcsúztatáson felolvasták Orbán Viktor miniszterelnök részvétüzenetét, ebben a kormányfő azt írta:
Minden nemzetnek szüksége van példaképekre, akikre felnézhet, hősökre, akik nem csak átélték a viharos XX. századot, de kitartásukkal és lelkierejükkel felül is kerekedtek a megpróbáltatásokon.

A kormányfő rámutatott: vitéz nemes békei Koós Ottó életét és gondolkodását mindvégig ludovikás neveltetése határozta meg, hiszen a fronton és a hátországban egyaránt becsülettel szolgálta hazáját.

Hálásak vagyunk, hogy elkötelezettsége és bajtársai iránt érzett felelőssége nemcsak a háború alatt, a Gulagon és a magyar kommunista diktatúra börtöneiben nyilvánult meg, de a rendszerváltozást követően is, amikor a Vitézi Rend főszéktartójaként, illetve egykori ezredtársai visszaemlékezéseinek összegyűjtőjeként segítette elő közös múltunk feltárását és megőrzését.

Megrendüléssel értesültem róla, hogy vitéz békei Koós Ottó alezredes úr letette földi szolgálatát, és eltávozott közülünk. Engedjék meg, hogy ezúton fejezzem ki őszinte együttérzésemet, a következő nehéz időszakhoz pedig sok erőt kívánjak.
írta részvétüzenetében a miniszterelnök.

Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének (Szorakész) elnöke a kormányfői levél felolvasása után emlékbeszédében azt mondta: "Ottó bátyám" a legidősebb, a legtöbbet látott, a legtöbbet szenvedett ember volt.

Tőle csak tanulni lehetett: "megtanulni, hogy mit is jelent a hazaszeretet, hogyan is kell az embertelenségben is embernek maradni, hogyan kell szót érteni másokkal - tette hozzá.

Pohl Árpád dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hadtudományi és honvédtisztképző karának dékánja világháborús hősnek, példás családapának és a hazáját olthatatlanul szerető ludovikás tisztnek nevezte Koós Ottót. Rámutatott, "a vitézi helytállás, a hadifogság és a több évtizedes hátrányos megkülönböztetés, majd a rehabilitáció utáni aktív tenni akarás vezetett oda, hogy egy megkérdőjelezhetetlenül köztiszteletben álló emberként, szinte az utolsó pillanatig munkálkodott a haza üdvén".

Vitéz nemes békei Koós Ottó 1915. december 3-án született Bécsben. Édesapja honvédtisztként harcolt az I. világháborúban, később tábornokként szolgált, így magától értetődött, hogy fia, Ottó is a tiszti hivatást választja. A pécsi Zrínyi Miklós Főreáliskola elvégzése után felvételt nyert a Ludovika Akadémiára. Huszonkét évesen,

1938. augusztus 20-án avatták gyalogos hadnaggyá. A székesfehérvári magyar királyi "Szent István" 3. honvéd gyalogezrednél kezdte meg csapattiszti szolgálatát.
Részt vett a felvidéki és erdélyi bevonulásban, valamint a kárpátaljai hadműveletekben. 1941 őszén önként jelentkezett harctéri szolgálatra és századparancsnokként vonult a megszállt ukrán területekre. A következő évben megsebesült, gyógykezelése után átvette a nehézfegyver-kiképző század parancsnokságát, majd a 3. gyalogezred közvetlen aknavetőszázadának századparancsnoka lett.
1944-ben százada élén vonult a Kárpátok előterében levő hadműveleti területre, ahol októberben szovjet hadifogságba esett az Ungvár melletti Árok községben. A katonai bíróság mint egy megszálló és partizánvadász alakulat parancsnokát koholt vádak alapján 25 évi, javító-nevelő munkatáborban letöltendő szabadságvesztésre ítélte 1950. december 30-án.

Megjárta a sztálingrádi és a szverdlovszki lágereket, 1955. november 20-án adták át a magyar igazságügyi szerveknek, akik szintén börtönbe vetették. 1956. október 8-án - 4364 nap fogság után - szabadult a budapesti gyűjtőfogházból.

Vitéz nemes békei Koós Ottó ludovikás bajtársaihoz hasonlóan megtűrt, másodrendű állampolgárként élt a kádári Magyarországon, s egészen a rendszerváltozásig megfigyelés alatt állt. Rendfokozatát 1991. március 15-én kapta vissza Für Lajos honvédelmi minisztertől, egyúttal őrnaggyá, majd alezredessé léptették elő.

A rendszerváltozás után huszonegy kitüntetéssel ismerték el helytállását és közéleti tevékenységét, ezek közül kiemelkedik a Vitézi Rend tiszti keresztje, az Aranykor Kitüntető Cím arany fokozata, a Magyar Érdemrend tisztikeresztje és a Kapisztrán érem.
Forrás: Blikk

20190322_122058.jpg

 

Doni hősökre emlékeztünk

2019. január 12-én a Palotai Turul Társaság szervezésében, színvonalas műsorral emlékeztünk meg a Don mellett elesett magyar hősökről, a lövészárkokban is magyar hazát éneklő bakákról, s mindazokról a családokról, akik a távolban kellett hagyják szeretteiket, akiknek már csak az emléke jött haza a fagyos orosz síkságról.A civil szervezetek mellett az önkormányzat is képviseltette magát a rendezvényen.

49622903_2090495637698410_3981162098997592064_n.jpg

Magyar Hősök Napja 2018

Várpalotán 2018. május 31-én tartották a hősök napi megemlékezést a Thuri téri világháborús emlékműnél a Palotai Turul Társaság szervezésében.Sajnos elmondható, hogy évről évre egyre kevesebb önkormányzat érzi magáénak a régmúlt hősök emlékének az őrzését.Szerencsére Várpalota ez alól kivétel, hiszen a rendezvényen részt vett és koszorúzott Katona Csaba alpolgármester, Galambos István önkormányzati képviselő és helyi civil szervezetek képviselői.Ünnepi beszédet mondott Pálmai Árpád h.alezredes a MH Bakony Harckiképző Központ törzsfőnöke,a műsor zenei részét Gágó Zsolt és Vaszilily Zsolt szolgáltatta.Ezt követően az Alsóvárosi temetőben folytatódott az ünnepség a világháború polgári és katonai áldozatai előtti főhajtással és koszorúzással a Városszépítő és -Védő Egyesület vezetésével.Az eseményen Balog Tamás tb.csőr. törm. is részt vett.

34034038_1762494923831818_8954588499525238784_o.jpg

 

Emlékezés a Doni tragédia hőseire
2018.január 12.

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1943. január 12-én érte a Don folyónál védelmi állásokba húzódott 2. magyar hadsereget az első nagyarányú szovjet támadás, melyet néhány napon belül újabb csapások követtek. A rosszul ellátott, gyengén felszerelt magyar csapatok csak egy-két napig tudtak szervezetten ellenállni a tankokkal támadó szovjet rohamoknak. A következő két hétben a 2. magyar hadsereg súlyos veszteségeket szenvedett, hadrendje felbomlott, több egységét bekerítették és felmorzsolták, miközben a hadsereg zöme a nehézfegyverzetet hátrahagyva próbált kiszabadulni a gyűrűből.
A doni katasztrófa az egyik legsúlyosabb vereségként vonult be a magyar hadtörténetbe.
A tragikus évforduló kapcsán koszorúzással egybekötött megemlékezést tartott a Palotai Turul Társaság a Thuri téren felállított II. világháborús emlékműnél péntek délután.
A rendezvényen a MCSBE nevében Balog Tamás tb. törm. és v.Németh Zsolt tb. törm. koszorúzott.(kép:Várpalotai Hírcentrum)

uj-kep--1-.jpg

Szent György nap a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányságon

2017.04.25-én egyesületünk egy különleges meghívásnak tett eleget. Dr Tarcsa Csaba r. dandártábornok, a Veszprém megyei rendőr főkapitány invitált minket a minden évben megrendezésre kerülő Szent György napi állománygyűlésre.A nagyszabású ünnepségen kiváló munkájuk elismeréseként kitüntetéseket adtak át a rendőrség személyi állománynak és vezetőségnek.A rendezvény zárásaként állófogadáson vehettek részt  a meghívottak,majd megtekinthették egyesületünk elnökségi tagjának, Gulyás István ny. rendőr alezredes úr rendőrség történeti kiállítását is.A kiállítás részeként v.Ságvári Pál egyesületi elnök vezetésével Németh Zsolt és Balog Tamás tiszteletbeli csendőr altisztek mutatták be csendőrök egyenruháját.

Gulág emlékművet avattak Várpalotán

2017. 02. 24.

A Gulág emlékév keretében egy pályázati lehetőséget kihasználva avattak a városból és a térségből elhurcoltak emlékére kegyhelyet a városközpontban.

A pályázaton nyertes várpalotai Marathon TKE emelte az emlékművet, szervezte az eseményt, melyen megjelent többek között Tés polgármestere, Fodor-Bödös István, valamint Katona Csaba várpalotai alpolgármester is.

Méreg József a rendezvény felvezetőjében bemutatta egyesületüket, és vázolta a negyedszázados civil szervezet eddigi tevékenységét.

Az avatási ünnepségen várpalotai iskolások szavalták a tavaly decemberben elhunyt várpalotai, a Gulágot is megjárt Völgyi József versét, valamint énekes, gitáros műsorral emlékezett Gágó Zsolt, a Palotai Turul Társaság elnöke. Gábris József az alkalomhoz illő verseket szavalt nagy átéléssel, szuggesztív erővel.

Emlékező beszédet a szervezők felkérésére Galambos István önkormányzati képviselő mondott. A képviselő többek között kiemelte, “Emlékeznünk kell azokra az atyánkfiaira, akik megjárták ezt a poklot és soha nem tértek haza, emlékeznünk kell azokra, akik bár hazajöttek, de hosszú évekig a megvetés volt az osztályrészük, emlékeznünk kell arra a Völgyi Józsi bácsira, aki megjárva a Gulágot hazatért, és volt elég bátorsága ahhoz, hogy 56-ban fellépjen a kommunista rendszer ellen. Emlékeznünk kell a családtagokra, a feleségekre, akik mellől éjszaka rángatták el férjeiket, a gyermekekre, akik félárván nőttek fel, és akik előtt csak suttogva mondhatták ki az igazságot.”

A rendezvény végén Fodor Balázs várpalotai plébános áldotta meg az emlékművet.

A koszorúzás során mintegy tucatnyi szervezet helyezett koszorút, köztük Várpalota Önkormányzata, és a Jobbik helyi szervezete. A jogfolytonos Vitézi Rend nevében Cserei Mihály VRNT koszorúzott, Balog Tamás tb. csendőr törm. pedig díszőrként vett részt.

uj-kep.jpg