Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


mezohegyesi-csendorseg.jpg

 

 

60121280_2270184519729520_4899276543236243456_o.jpg

 

                

A mezőhegyesi csendőrségről

A mezőhegyesi őrs az orosházi szárnyparancsnoksághoz tartozott, az egykori csendőrlaktanya a mai zeneiskola épületében lehetett. Az állandó létszámuk 10-15 fő volt. A szolgálatot lovon illetve gyalogosan látták el. Pihenőhelyük a 35-ös majorban volt. Horthy Miklós kormányzó is gyakran járt Mezőhegyesre vadászni, melyek alkalmával csendőrök biztosították a személyi védelmét. Összegyűjtöttem néhány történetet is, amelyek a csendőrökről szólnak. Arra kérek mindenkit, akinek írott vagy íratlan emléke van mezőhegyesi csendőrökről, és hajlandó megosztani, vegye fel velem a kapcsolatot . E-mail címem: mpvsz1@freemail.hu

A csendőrség rövid története

A Magyar Királyi Csendőrség feladata Magyarország vidéki területein a közbiztonság fenntartása, a törvények betartásának és a közrendnek a biztosítása volt, megalapításától, 1881-től, a 2. világháború végén bekövetkezett feloszlatásáig, 1945-ig.

A Magyar Királyi Csendőrség mindössze 11,000 tagból állott, amely a 2. világháború alatt duplájára növekedett, hogy a visszafoglalt területeken is el tudja látni a feladatait és hogy támogatást tudjon nyújtani a frontokon nagy veszteségeket szenvedett Honvédségnek is. Munkájukat békeidőben is és a háborúban is jelszavukhoz méltóan, „Híven, Becsülettel, Vitézül” végezték.

Eleinte a csendőröket a honvédek közül toborozták, szigorú válogatással. Csak azok a honvédek léphettek át a Csendőrségbe, akiknek kiváló szolgálati hátterük volt. A Csendőrség keretén belül további kiképzésben részesültek és csupán a kötelező próbaidő leteltével, valamint egy sikeresen letett írásbeli vizsga után váltak véglegesen csendőrré. A tiszteket a Ludovika Akadémián, majd végzésük után a Csendőrtiszti Tanfolyamon képezték ki, amelynek sikeres elvégzése után hadnagyként avatták fel őket. Kb. 40%-uknak jogi doktori diplomája is volt.


A Csendőrség kis őrsökre oszolva látta el a vidékeken a feladatát. Egy-egy őrs 5-15 csendőrből állott egy tiszthelyettes őrsparancsnok vezetése alatt. A csendőrök végeztek minden bűnügyi felderítést és kivizsgálást, mégpedig igen hatékonyan: nyomozásuk az estek 90 %-ában sikerrel járt. A tisztek kiképeztek, adminisztrációs feladatokat végeztek, az őrsök munkáját felügyelték és felelősek voltak minden szempontból a csendőreikért.

A csendőrök legfeltűnőbb megkülönböztető jele a kakastollas kalap volt. A nagy kakastoll a fekete csendőrkalap baloldalára volt erősítve. Egyenruhájuk egyébként hasonlított a honvédek egyenruhájához. A kakastoll annyira jellemzője volt a csendőröknek, hogy sokszor ”kakastollasoknak” hívták őket.



A magyar kommunista rendszer a 2. világháború végeztével feloszlatta a Csendőrséget. A Csendőrség egész testületét háborús bűnösnek nyilvánította, és ebből következően minden egyes jelen vagy múltbeli csendőrt üldözött. Az otthon maradt csendőrök zömét bebörtönözték, sokakat az ÁVO-sok megkínoztak és kivégeztek. Csupán az 1989-es rendszerváltozást követően ismerték el a csendőrség jelentős szerepét a magyar rend fenntartásban. Ennek ellenére a mai Magyarországon a csendőr névnek még most is negatív kicsengése van a kommunista rendszer 45 éves csendőrség-ellenes propagandája és rágalmazási hadjárata eredményeképpen.

 

 

Wass Albert emlékére

2013.04.13

 

Koszorúzás

2013.03.16

 A tegnapi időjárásra való tekintettel a mai napon koszorúztam meg Kossuth Lajos szobrát Sarkadon a MCSBE sarkadi őrse nevében!laci2-007.jpglaci2-008.jpglaci2-009.jpglaci2-010.jpglaci2-011.jpg